Ebben a bolg bejegyzésben meg szeretnélek ismertetni benneteket a csillagjárás fotózással!
Megosztom veletek a saját tapasztalataimat! A fényképező helyes beállítását stb.
Először is ismerjük meg mi is pontosan az a csillagjárás és minek is köszönhető!
Ez volt a legösszetettebb képem eddig ebben a témában! Meghatároztam a sarkcsillag helyét, egy wifis vakura egy sárga fóliát helyeztem majd távkioldóval időzítve elindítottam a felvételt és fél percig mozdulatlanul a sarkcsillag irányába mutattam! A felvételt tudatosan vihar előtt kezdtem el egy órával és megvártam még a viharfelhők beúsznak a képbe! A felhőről a falu közvilágítása visszaverődött ennek köszönhető a sárga szín! Szerintem nagyon feldobja a képet!
Ezek a fotók a csillagok elmozdulását szemléltetik!
Sok képet készítünk hozamosabb időn keresztül majd ezt egy program segítségével egy képbe össze fűzük ezzel éreztetve az idő múlását, majd egy képpé sűrítjük az összes megcsinált képet ezzel érzékeltetve a csillagok megtett útját!
Az egész jelenség annak köszönhető, hogy a földünk lassan is, de forog a tengelye körül! Így ha huzamosabb ideig szemléljük, az eget észre fogjuk venni, hogy a csillagok, elmozdulnak!
Ha jól megnézzük, az összes csillag elmozdul, csak egy nem ehhez tudjuk a képeinket megfelelően komponálni!
A csillag, amely látszólag nem mozdul nem más, mint a Sarkcsillag!
Emlékezetessé szerettem volna tenni a 33. szülinapom így született meg ez a kép aznap!
A Sarkcsillagról bővebben:
A Sarkcsillag (Polaris) a Kis Medve csillagkép legfényesebb csillaga. Azért nevezzük Sarkcsillagnak, mert az északi égi pólus közelében helyezkedik el. A Sarkcsillag Magyarországról nézve cirkumpoláris, azaz sosem nyugszik le. Sárgásfehér színű óriás, mintegy 431 fényév távolságra van a Földtől. A tömege a Napénak a hatszorosa.
A Sarkcsillag legfeltűnőbb tulajdonsága, hogy míg a többi csillag az éjszaka folyamán elmozdulni látszik, addig ez egy helyben áll látóhatárunk ugyanazon pontja felett, ahol szürkületben felbukkant. Mozdulatlansága már a korai idők emberének is feltűnt. Nem véletlenül kapta az Égi cövek, Aranykaró, Vastuskó stb. elnevezéseket. Az is jól megfigyelhető, hogy az összes többi csillag körülötte köröz, kelet-nyugati irányban haladva. Ez a mozgás persze csak látszólagos, valójában a Föld forog nyugatról keletre. Mivel a Föld forgástengelye a Sarkcsillag felé mutat, ezért az nem mozdul odébb. Úgy is fogalmazhatunk, hogy a Polaris a Föld északi pólusa felett található. Éppen ezért nagyon alkalmas az északi irány kijelölésére. Az emberek ezt régóta tudják és használják tájékozódásuk során. (A teljesség kedvéért jegyezzük meg, hogy a Sarkcsillag iránya egy fokkal eltér az északi iránytól, így ő is megtesz egy kört. Ez a kör azonban olyan apró, hogy szabad szemmel aligha vesszük észre.)
Én személy szerint egy Androidos Programot használok arra a célra, hogy azonosítsam, bár már annyit kerestem, hogy már nagyból tudom, merre van!
Ezt a programot le tudod tölteni a telefonodra vagy táblagépedre a google playről , keresd a Google Play áruházban a „Google Sky Map” nevü app-ot!
Ha ez megvan, akkor a keresőjébe írd be „Polaris” és a gyroskop segítségével megmutatja neked az égen a pontos helyét! /GPS-t kapcsold be )
Fotózás, beállítások:
A fotózás több féle módon kivitelezhető!
A csillagok sűrűsége, vagy ha jobban tetszik a csillag csíkok mennyisége az érzékenység (ISO) változtatásával állítható be igazán!
Ha alacsony ISO beállításokkal fotózunk, akkor kevés csillag lesz a képünkön ebből kifolyólag kevesebb is lesz a csík a képünkön!
Alacsony ISO-val készült kép:
Alacsony ISO-val készült kép:
Ha nagyon magasra állítjuk az érzékenységet, akkor túl sok lesz a csillagok által húzott csík, ez akár zavaró is lehet a képen!
Magas ISO-val kép:
Meg kell mindig találni az arany közép utat, ami a legtöbb embernek még bele fér a tűrésküszöbébe!
Tehát én általában egy nagy Samyang 14mm f2.8 fényerejű objektívet használok erre a célra egy Pentax K-5 vázon!
Nekem az általános beállításom ISO 1000 környéke és f 2.8- f 5.6 a blende!
A rekeszt próbáljátok meg nyitva hagyni, hogy minél több fényt kapjon a képérzékelő!
A gépen mindig manuális fókuszban kell használni, mert többnyire sötét helyen készültnek ezek a képek, és ha rajta marad az autó fókusz, akkor a sorozat felvétel közben el fogja nekünk állítani a fókuszt és vagy homályos képet kapunk vagy nem tud képet készíteni, mert nem találja a helyes fókuszt!
Vannak alapszabályok, amiket nem árt betartani!
- Csak tükörreflexes gépekkel lehet ilyen esti fotókat készíteni!
- Hagyjuk, el a várost a falut próbáljunk meg mindig olyan helyre menni ahol minél kevesebb a fényszennyezés! Ez azért fontos, mert a közvilágítás elnyomja a csillagok fényét és ráadásul zajos is lesz tőle a képünk!
-Állvány mindig legyen nálad! A képeket hosszú záridővel kell csinálni és több százat ez alatt egy picit sem mozdulhat el a gép, mert akkor oda az egész! Kézből kivitelezhetetlen ez a fajtafotózás!
- Feltöltött akkumulátorok vagy külső áramellátás! Estenként akár 200-400 kép is készülhet, tehát kell a plusz, akis vagy külső áramforrás, de minden esetre ne álljunk neki egy félig feltöltött akkumulátorral, mert meglepetés érhet minket!
Tehát ha nagyjából tisztában vagyunk a beállításokkal, akkor fogjuk, a gépet rátesszük, az állványra majd a sarkcsillag helyét megnézve komponáljuk képünket ízlés szerint, majd ha ez megvan, jöhet a fotózás!
Mint már említettem több képet kell csinálni! Én személy szerint a vázon belüli Intervallumfotózást szoktam használni! Itt jól beállítható, hogy hány képet akarok készíteni milyen időközönként!
M Módban (manuális módban) fotózom 30 s záridőkkel és az expók között kihagyok 10-15 s-ot ez olyan rövid idő ami még a képen nem fog látszani ….ez idő alatt van ideje a gépnek letárolni a nagyméretű RAW fájlokat! Mindig RAW formátumba fotózzunk, mert ez utólag jobban alakítható , több adatot tárol mint a JPG formátum!
Ha nincs ilyen menü a gépedben, akkor a legtöbb géphez külső távirányító segítségével is megoldható ez a dolog bár nem olcsó megoldás! Nem ajánlom a kézzel való nyomkodást mer, bemozdulhat a gép és vele együtt a kapott fotónk is!
Tehát akkor indíthatjuk a fotózást! A csíkok hossza az eltelt időtől függ én úgy vettem észre, hogy 1-2 óra alatt elég szép eredményt lehet már elérni egy teljes csillagjárós képhez!
A kapott képek kidolgozása:
Előtte utána kép!
Ha megvannak, a képek már csak össze kell fűzni egy programmal ez, lehet akár photoshop de létezik egy egyszerű kis program, ami megkönnyíti a folyamatot a neve startrails!
Ez a kis egyszerű program összefűzi helyettünk az összes képet!
Mindössze csak ki kell jelölni az összes képet és bele húzni ebbe a programba a többit ő már elvégzi!
A program közvetlenül letölthető a Link -re kattintva!
Előtte utána kép!
Ha kérdésed van fordulj hozzám bizalommal akár itt a cikk alatt is megteheted!
